Az alma varasodás az alma egyik legjelentősebb gombás betegsége, amely megfelelő időjárási körülmények között a leveleket, a hajtásokat és a terméseket egyaránt megtámadhatja. A betegség nemcsak a gyümölcsök piaci értékét rontja, hanem erős fertőzés esetén jelentős lombvesztést, gyengébb hajtásnövekedést és a következő évi termőképesség csökkenését is okozhatja.
A varasodás elleni eredményes védekezés alapja nem egyszerűen a permetezés, hanem a kórokozó életciklusának, a fertőzéshez szükséges időjárási feltételeknek és a növény fejlődési állapotának ismerete. Különösen fontos a tavaszi fertőzési időszak figyelése, amikor az áttelelt avarban képződő spórák tömegesen fertőzhetik a fiatal leveleket és a fejlődő terméseket.
Mi okozza az alma varasodását?
Az alma varasodás kórokozója a Venturia inaequalis nevű tömlősgomba (Ascomycota). A kórokozó ivaros alakja a lehullott, fertőzött almaleveleken fejlődik ki. A betegség tudományos szempontból azért is érdekes, mert a gomba életciklusa során ivaros és ivartalan szaporodási szakasz is megfigyelhető.
A gomba legfontosabb áttelelési helye a fertőzött, lehullott lomb. Az elhalt levélszövetben a gomba pszeudotéciumokat – ivaros termőtesteket – képez. Ezekben fejlődnek az aszkuszok, amelyekben az aszkospórák alakulnak ki. A tavaszi időszakban, megfelelő nedvesség és hőmérséklet mellett az érett aszkospórák kiszabadulnak, és légmozgással, illetve esőpermettel jutnak el az alma zöld részeire.
Ez az úgynevezett primer fertőzés.
A már megfertőzött leveleken és terméseken később ivartalan úton konídiumok képződnek. Ezek újabb fertőzéseket indítanak, így a vegetáció során több egymást követő, úgynevezett szekunder fertőzési ciklus alakulhat ki. A konídiumok képződése az első fertőzést követően a hőmérséklettől függően nagyjából 9–30 nap alatt indulhat meg.
Az alma varasodás fertőzési ciklusa röviden:
fertőzött lehullott levelek → pszeudotéciumok → aszkospórák → primer fertőzés → konídiumok → másodlagos fertőzések
Ezért különösen fontos a lehullott lomb kezelése: ha a fertőzött levelekben jelentős mennyiségű kórokozó telel át, tavasszal nagyobb lehet a kezdeti fertőzési nyomás.
Mikor fertőz az alma varasodása?
A Venturia inaequalis számára a nedves, mérsékelten meleg időjárás kedvez. A fertőzéshez elsősorban nem önmagában a magas páratartalom, hanem a levélfelület megfelelő ideig tartó nedvessége szükséges.
A spórák csírázásához és a fertőzés kialakulásához szabad vízre van szükség. A szükséges levélnedvességi idő a hőmérséklettől függ: magasabb, kedvező hőmérsékleten rövidebb, hűvösebb időben hosszabb nedves periódus szükséges. Modern vizsgálatok szerint fiatal almaleveleken optimális körülmények között már körülbelül 5 óra levélnedvesség elegendő lehet a fertőzés megindulásához.
Ezért a varasodás szempontjából különösen veszélyesek:
- a tavaszi esőzések,
- a hosszú ideig nedves lomb,
- a ködös, párás időszakok,
- a harmatos éjszakákat követő lassú felszáradás,
- a sűrű, rosszul szellőző lombkorona,
- valamint a csapadékos, mérsékelten meleg periódusok.
Száraz, forró időjárásban a fertőzés kockázata jelentősen csökken, ezért az aktuális időjárás és a levélnedvesség figyelembevétele a növényvédelmi döntések egyik legfontosabb eleme.
Az alma varasodás tünetei
A betegség tünetei elsősorban a leveleken és a gyümölcsön figyelhetők meg.
Levéltünetek
A fertőzés kezdetén a leveleken általában halvány olajzöld, később barnászöld, bársonyos felületű foltok jelennek meg. A foltok idővel elsötétednek, szabálytalan
alakúvá válhatnak, és a levél szövete elhalhat.
A fertőzött levelek:
- elszíneződhetnek,
- deformálódhatnak,
- idő előtt lehullhatnak.
Erős fertőzés esetén jelentős lombvesztés következhet be, ami csökkenti a fotoszintetizáló levélfelületet, ezáltal a fa asszimilátatermelését is.
Gyümölcstünetek
A fiatal almákon először szintén olajzöld, később sötétbarna vagy fekete, varas foltok alakulnak ki.
A fertőzés előrehaladtával a termés epidermisze és az alatta található szövetek elparásodnak. A gyümölcs növekedése során a fertőzött terület nem tud megfelelően tágulni, ezért repedések és deformációk is kialakulhatnak.
A fertőzött alma:
- küllemében értéktelenné válhat,
- repedezhet,
- deformálódhat,
- másodlagos kórokozók számára is könnyebben hozzáférhetővé válhat.
A gyümölcs életkorával a fertőzéssel szembeni fogékonyság fokozatosan csökken, ezért a fejlődés korai szakaszában bekövetkező fertőzések különösen jelentősek.
Hogyan védekezhetünk az alma varasodása ellen?
Az alma varasodásának hatékony kezelése integrált növényvédelmi szemléletet igényel. A védekezésnek három fő pillére van:
- a fertőzési forrás csökkentése,
- a kedvező mikroklíma kialakulásának mérséklése,
- szükség esetén megfelelő fungicides vagy biológiai védekezés.
1. Őszi lombkezelés és higiénia
A védekezés már ősszel elkezdődhet.
A lehullott, varasodással fertőzött leveleken fejlődnek ki azok a termőtestek, amelyekből tavasszal az elsődleges fertőzést okozó aszkospórák származnak.
Ezért érdemes:
- a lehullott lombot összegyűjteni,
- a fertőzött leveleket eltávolítani,
- vagy a leveleket apróra zúzni és a talajba dolgozni,
- a fa alatti növényi maradványokat megfelelően kezelni.
A lomb gyorsabb lebomlásával csökkenthető a kórokozó áttelelésének és a következő tavaszi primer inokulum kialakulásának lehetősége. A szakirodalom a lehullott lomb eltávolítását és aprítását is hatékony kulturális védekezési módszerként említi.
2. A korona megfelelő kialakítása
A túl sűrű lombkorona kedvez a varasodásnak, mert a levelek lassabban száradnak fel.
A szakszerű metszés ezért nemcsak a fa alakja és termőegyensúlya miatt fontos, hanem növényvédelmi szempontból is.
A ritkább, jól szellőző korona:
- gyorsabban szárad eső után,
- rövidebb ideig marad nedves,
- kedvezőtlenebb környezetet teremt a kórokozó számára.
Kerüljük a túlzottan besűrűsödött koronát, és távolítsuk el a vízhajtásokat, valamint a korona belsejét túlzottan árnyékoló hajtásokat.
3. Ellenálló almafajták választása
Hosszú távon az egyik leghatékonyabb növényvédelmi stratégia a varasodással szemben ellenálló vagy toleráns fajta választása.
A teljes rezisztencia és a tolerancia azonban nem ugyanaz: egy rezisztensnek tekintett fajta sem feltétlenül jelent minden körülmények között teljes védettséget.
A nemesítésben több, varasodással szemben ellenálló fajta áll rendelkezésre; ilyen például a Liberty, Enterprise, GoldRush, Freedom és Redfree.
Házi kertben, ahol a rendszeres permetezés nehezen megoldható, a megfelelő fajta kiválasztása különösen sokat számít.
Ökológiai védekezés alma varasodása ellen
Az ökológiai gazdálkodásban a megelőzés szerepe még nagyobb, mivel a felhasználható növényvédő szerek köre szűkebb.
A legfontosabb lehetőségek közé tartoznak a réztartalmú készítmények, amelyek preventív módon alkalmazva a növény felületén lévő kórokozó szaporítóképleteinek csírázását gátolják.
A réz mellett bizonyos helyzetekben kéntartalmú készítmények is alkalmazhatók, azonban az alma varasodása ellen a kén hatékonysága, illetve a növényállapot és az időjárás figyelembevétele különösen fontos.
A korszerű, alacsonyabb környezeti terhelésű megoldások között a kálium-hidrogén-karbonát (kálium-bikarbonát) alapú készítmények is szerepet kaphatnak. Organikus termesztési rendszerekben a kálium-bikarbonátot több európai alkalmazásban is vizsgálták és használják, de mindig az adott ország és az adott készítmény aktuális engedélyezését kell figyelembe venni.
Biológiai növényvédelmi készítményeknél különösen fontos, hogy ne pusztán a hatóanyag alapján döntsünk. Egy mikrobiológiai készítmény akkor használható alma varasodása ellen, ha az adott termék címkéje/engedélyokirata ezt a kultúrát és károsítót tartalmazza.
A Nébih aktuális hatóanyag-nyilvántartása többek között különböző Bacillus subtilis és Bacillus amyloliquefaciens törzseket is felsorol engedélyezett mikrobiológiai hatóanyagként, de az engedélyezés önmagában nem jelenti azt, hogy minden ilyen törzs minden kultúrában és minden betegség ellen alkalmazható.
Ezért ökológiai termesztésben is mindig az adott készítmény aktuális engedélyokiratát kell alapul venni.
Nem ökológiai növényvédelmi lehetőségek
Intenzívebb termesztésben, illetve fogékony almafajták esetében a fungicides védekezés fontos szerepet tölthet be.
A hatóanyagok kiválasztásánál alapvető szempont a fertőzés időzítése, a kórokozó fejlődési ciklusa, a készítmény hatásmechanizmusa és a rezisztenciakockázat.
A varasodás elleni készítmények között többféle hatásmechanizmusú fungicidcsoport található. A gyakorlatban alkalmazott hatóanyagok között – az aktuális magyarországi engedélyezéstől függően – előfordulhatnak például:
- difenokonazol,
- ciprodinil,
- dodine,
- kaptán,
- ditianon,
- illetve egyes strobilurin és SDHI típusú hatóanyagok.
A konkrét készítmény kiválasztásakor azonban nem elegendő azt nézni, hogy a hatóanyag általában hatásos-e Venturia inaequalis ellen. Magyarországon kizárólag az aktuálisan engedélyezett készítmény, az engedélyokiratban meghatározott kultúra, károsító, dózis, kezelési időpont és élelmezés-egészségügyi várakozási idő szerint szabad eljárni.
A Nébih növényvédőszer-adatbázisa ezért a növényvédelmi döntések egyik legfontosabb hivatalos kiindulópontja.
A rezisztencia kialakulásának megelőzése
A varasodás elleni fungicidek rendszeres, egyoldalú használata fungicid-rezisztencia kialakulásához vezethet.
Ez különösen azoknál a hatóanyagcsoportoknál jelent problémát, amelyek egy specifikus biokémiai célponton fejtik ki hatásukat.
Ezért fontos:
- az eltérő FRAC-csoportok megfelelő váltogatása,
- az azonos hatásmechanizmusú készítmények ismételt használatának kerülése,
- a szükségtelen permetezések elhagyása,
- valamint a megelőző, integrált növényvédelmi módszerek alkalmazása.
A korszerű növényvédelmi ajánlások is a különböző FRAC-csoportok rotációját hangsúlyozzák a rezisztenciakockázat mérséklésére.
Mikor érdemes különösen figyelni az alma varasodására?
A legkritikusabb időszak általában tavasszal, a zöldbimbós állapottól a virágzáson át a terméskötődés utáni időszakig tart.
Ennek oka, hogy ekkor:
- nagy mennyiségű primer inokulum állhat rendelkezésre,
- a fiatal levelek fogékonyak,
- a fejlődő termések szintén érzékenyek,
- és tavasszal gyakoriak a fertőzéshez szükséges nedves periódusok.
A későbbi időszakban a már kialakult fertőzésekből származó konídiumok újabb fertőzéseket indíthatnak, ezért a varasodás elleni védekezést nem egyetlen permetezésként, hanem a fertőzési ciklushoz igazított növényvédelmi programként célszerű értelmezni.
Az alma varasodása ellen a leghatékonyabb stratégia az integrált növényvédelem. A sikerhez nem elegendő kizárólag fungicidekre támaszkodni. A fertőzött lomb eltávolítása vagy gyors lebontásának elősegítése, a megfelelő koronaalakítás, a jó légmozgás, a varasodással szemben ellenálló fajták választása, valamint az időjárási és fertőzési viszonyok folyamatos figyelése mind csökkentik a betegség kialakulásának kockázatát.
Ha szükséges a kémiai védekezés, azt célszerű megelőző szemlélettel, a fertőzési eseményekhez igazítva és eltérő hatásmechanizmusú készítmények rotációjával végezni. Ökológiai termesztésben a réz-, kén- és bizonyos egyéb engedélyezett hatóanyagok, illetve mikrobiológiai megoldások jöhetnek szóba, de minden esetben az aktuális magyarországi engedélyezést kell ellenőrizni.
A varasodás elleni sikeres védekezés kulcsa tehát nem egyetlen „legerősebb” szer, hanem a kórokozó életciklusának megszakítása.
