Az idei tavasz egyik legnagyobb problémája a csapadékhiány és a tavaszi esőzések elmaradása. Az ország számos területén már kora tavasszal kritikusan kiszáradt a talaj felső rétege, ami komoly nehézségeket okoz a szántóföldi kultúrákban és a gyümölcsösökben is. A gazdák egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy az aszályos időjárás már nem csak a nyár problémája.
Mit okoz a tavaszi csapadékhiány?
A tavaszi esőzések kulcsszerepet játszanak a növények kezdeti fejlődésében. A megfelelő talajnedvesség nélkül romlik a vetések kelése, gyengébb lesz a gyökérfejlődés, és a növények sokkal érzékenyebbé válnak a stresszhatásokra. Az aszály hatására a növények kondíciója romlik, ami közvetetten növényvédelmi problémákat is előidézhet. A legyengült állományok fogékonyabbá válhatnak bizonyos kártevőkre és betegségekre.
A kalászos kultúrák kezdeti fejlődését jelentősen lelassítja, hiszen a március végi és áprilisi csapadéknak a kalászosok kritikus fejlődési szakaszában nagy jelentősége van. A bokrosodás és az erős bojtos gyökérzet kialakulása aszályos körülmények között korlátozott. A száraz, repedezett talaj rontja a tápanyagok feltáródását, ezáltal felvételét is. A vízhiány mellett, ezért tápanyaghiányos növényállomány is kialakulhat. Ezen a törpenövésű növények asszimilációs felülete jelentősen elmarad az ideálistól, tovább csökkentve a fejlődéshez szükséges asszimiláták (szerves anyagok) képződését és tovább növelve a terméskiesés kockázatát. A hőség hatására felgyorsulnak a folyamatok. A gabona szárbaindulása hamarabb bekövetkezhet, a kalászt hamarabb kidobja, ennek következménye pedig, hogy gyenge maghozamú és minőségű szemtermés várható.
A kukoricaesetében kritikus helyzetről van szó. A jelenlegi kukoricatermesztés már a tavalyi évben is közel 27%-kal maradt el az előző évihez képset a KSH adatai szerint. A hazai kultúrnövényeink közül a kukorica a leginkább érzékenyebb az aszályra. Ennek oka leginkább a növény biológiájában keresendő. A kukorica egy trópusi eredetű, meleg és fényigényes egynyári növény, amelynek vad őse a teozint (Zea mays ssp. parviglumis) nevű vadfű. Magas hő és vízigénye miatt különösen érzékenyen reagál a tenyészidőszak során fellépő csapadékhiányra, főként a virágzás és termékenyülés időszakában. Az elhúzódó aszály következtében romlik a megtermékenyülés sikeressége, csökkenhet a szemszám, valamint jelentősen visszaeshet a csőkitelítődés mértéke is.
A napraforgó termesztés szempontjából a gombás eredetű tányér és szárbetegségek elkerülésére még kedvezőnek is tekinthetjük a nyári száraz időjárást, Azonban a kukorica mellett a napraforgó a leginkább vízigényes növényünk. A vetőmag kelésekor és az 5-6 leveles állapot eléréséhez, de a tányér kialakulásáig is igen vízigényes. Arról nem beszélve, hogy ökológiai szempontból is igen elgondolkodtató termesztése bizonyos talajtípusokon, hiszen a napraforgó a talaj kiszipolyozása szempontjából első helyen áll. Az aszályérzékeny területek talajélete szempontjából fontos ezt is szem előtt tartani, másodvetésként önmagát 5 évig nem javasolt vetni, a legmegfelelőbbek a kalászosok. A nagy szármaradványok gyors lebontása különböző mikrobiológiai készítményekkel javíthatjuk a talajéletet.
Miért egyre gyakoribb az aszályos tavasz?
Az elmúlt években jelentősen megváltozott az időjárás jellege Magyarországon. A hosszabb csapadékmentes időszakokat gyakran hirtelen érkező, intenzív záporok váltják fel, amelyek azonban sokszor nem tudnak megfelelően hasznosulni a talajban.
- nő a párolgás mértéke,
- csökken a talaj vízmegtartó képessége,
- egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás.
Hogyan védekezhetünk a szárazság ellen?
Bár az időjárást nem lehet befolyásolni, több olyan agrotechnikai megoldás is létezik, amely segíthet mérsékelni az aszály hatásait.
- Megfelelő talajművelés
- Szervesanyag-visszapótlás
- Víztakarékos technológiák alkalmazása
- Talajtakarók, mulcsok alkalmazása
- Szármaradványok talajfelszínen hagyása
- Takarónövények vetése a kultúrnövény előtt
- Társnövényekkel való együttvetés
- Szárazságtűrő fajták választása
Egyre fontosabb lesz az alkalmazkodás
A tavaszi esőzések elmaradása várhatóan a következő években is komoly kihívást jelent majd a mezőgazdaság számára. Az alkalmazkodás, a megfelelő növényvédelmi és termesztéstechnológiai döntések, valamint a talajállapot javítása kulcsfontosságú lehet a termésbiztonság fenntartásában.
Írta: Sipos Bíborka
2026. május 16.
